- házastársak egymás közötti konfliktusai, házasságuk felbontásával összefüggő kérdések
- szülői felügyelettel
- szülő-gyermek közötti kapcsolattartással kapcsolatos viták terepe
Speciális az egyéb polgárjogi, gazdasági, munkaügyi, stb. mediációhoz képest.
- érzelmekkel, múltbéli sérelmekkel kell dolgozni a mediátornak
- a felek játszmáznak egymással, amibe igyekeznek a mediátort is bevonni, maguk mellé állítani;
ezt a mediátornak fel kell tudnia ismerni és nem bevonódni egyik fél oldalán sem!
- rendkívül sérülékenyek, érzékenyek, hirtelen indulatba tudnak jönni a felek
- ha közös gyermek is van, az ő érdekeit is képviselni kell!
- Meggyőződésem szerint a gyermek érdekét, jogait a mediátornak képviselnie kell,
mivel azok nagyon sok esetben nem tudnak felszínre kerülni a felek saját sérelmeik közepette. - (Törvényi kötelezettség is; a bíró sem hagy jóvá a gyermek érdekét sértő megállapodást.)
A Ptk. CsJK: lehetőségként és kötelezésként is szabályozza a közvetítői eljárásban való részvételt
Lehetőség:
A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják. (4:22. § [Közvetítői eljárás])
Kötelezés:
A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe. (4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben])
Természetesen a kötelezés csak az első, a közvetítői eljárás tartalmáról, menetéről szóló tájékoztató alkalomra irányul. Ezután a felek maguk döntik el, kívánnak-e részt venni a mediációban vagy sem.
Megállapodás a bontóperben
A mediáció során közös megegyezéssel létrejött megállapodásban kötelezően rendezendő témák:
1. Szülői felügyeleti jog gyakorlása: közös vagy csak az egyik szülő
A szülői felügyelet tartalma:
- a kiskorú gyermek:
- neve meghatározásának,
- gondozásának, nevelésének,
- tartózkodási helye meghatározásának,
- vagyona kezelésének,
- törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét,
- a gyámnevezésnek, és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. (Ptk. 4:146. § (2)
A szülői felügyelet a szülő és a gyermek közötti családi kötelékből fakadó természetes jogviszony (jogoknak és kötelezettségeknek az összessége).
2. A gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartás szabályozása
A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. (4: 180. § (1), (2))
A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. (4:181. § (1), 1. mondat)
Ha a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket/ vagy e nélkül, de közös szülői felügyeleti jogban állapodnak meg, akkor nem kell a kapcsolattartást rendezni – de érdemes a későbbi viták elkerülése végett/a végrehajtás megkönnyítése érdekében.
3. A gyermek lakóhelyének megnevezése (akkor is, ha váltott gondoskodásban nevelkedik)
4. A házastársi közös lakás további használata
5. Házastársi kérelem esetén: házastársi tartás
(A házastársi közös vagyon megosztása már nem feltétel, de sokan szeretnének ebben is megállapodni.)
Gyermek érdekének, gyermeki jogoknak az érvényesülése
Gyermek
- a 18. életévét be nem töltött kiskorú (kivéve ha házasságot kötött)
- 14-18. életév: korlátozottan cselekvőképes
A 14. életév betöltéséhez a tv. többletjogokat ad:
- szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható (kivéve, ha választása a fejlődését veszélyezteti – Ptk. 4: 171. § (4))
- az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a gyermeknek a hozzájárulása is kell (4:101. § (5)
- örökbefogadása – csak az ő beleegyezésével (4: 120. § (2))
14. életévét be nem töltött (cselekvőképtelen), de ítélőképessége birtokában levő gyermek számára lehetőség a véleménynyilvánításra, figyelembe kell venni azt.
Ítélőképessége birtokába levő gyermek az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.(Gyer.2.§ a))
Dilemmák – abban az esetben, ha a mediátor úgy dönt, meghallgatja a gyermeket:
- meg tudja-e a mediátor állapítani, hogy a gyermek valóban ítélőképessége birtokában van-e?
- mi az adott esetben a gyermek legjobb érdeke?
- honnan tudja, nem változik-e meg az otthoni légkör, a szülővel való kapcsolat a meghallgatás hatására?
- tud-e mit kezdeni a gyermekből esetlegesen kitört, hirtelen jött feszültséggel?
Gyermek legfőbb érdeke – lehetőségekhez képest legjobb érdeke
alanyi jog: a gyermek joga, hogy elsődleges szempont kell, hogy legyen az ő legfőbb érdeke (eltérő érdekek esetében)
eljárási szabály: a döntéshozatal során értékelni kell a hatásait
A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeire (megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére) tekintettel kell gyakorolni. Ennek értelmében a szülőnek biztosítania kell, hogy a megfelelő érettséggel rendelkező gyermek az őt érintő kérdések eldöntésében véleményt nyilváníthasson, amit a szülőnek figyelembe kell vennie. (Ptk. 4: 147., 148. §)
A szülői felügyeletet a szülők a gyermek érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.
A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. (Ptk. 4: 178. § (1))
A lényeg, hogy akármilyen eljárásnak is legyen részese a gyermek – akár úgy, hogy fizikailag is jelen van, akár úgy, hogy csak őt egyedül külön meghallgatják –, a lehetőségekhez képest legjobb érdeke mint szempont jelenjen meg, vegyék azt figyelembe a döntéshozatal során, illetve a mediációs megállapodásban!
