Gladiátortól a mediátorig, egy kihívás azoknak az ügyvédeknek, akik mediátorok lesznek - 2. rész
A mediáció természete
A Közép Európai Mediációs Intézet egy cikksorozatban mutatja be azokat a kihívásokat, amelyekkel azok a jogászok/ügyvédek szembesülnek, akik mediációs képzésen vesznek részt. A cikket Gregg Relyea és Roy Cheng Wui-Kei írták és Dezsőfi Beatrix fordította magyar nyelvre és dr. Németh Zoltán szerkesztésében jelenki meg a KEMI honlapján. (forrás: https://www.mediate.com/articles/RelyeaGChengR.cfm )
Mielőtt rátérünk a cikk második részére, érdemes megismerkedni annak szerzőivel:
Gregg Relyea
1992 óta Gregg Relyea önálló mediátorként, döntőbíróként és mediátor oktatóként dolgozik. Mr. Relyea nemrég társszerzője lett Dr. Joshua Weiss-szel egy gyerekeknek szóló mesekönyvnek, „Gubanc az öntözőlyuk körül”, ami a konfliktuskezelésről szól. 3-12 éves korú gyermekeknek szól, a könyv elérhető a „Harvard Program on Negotiation” (PON) weboldalán és az Amazon.com-on. A történetekhez tartozik egy szülőknek és tanároknak szóló útmutató, játékokkal, tevékenységekkel és ötletekkel ahhoz, hogy hogyan kezdjünk el beszélgetni. Ezen kívül Mr. Relyea írt egy készségfejlesztő könyvet "Negotiation, Mediation, and Dispute Resolution-Core Skills and Practices" („Tárgyalás, mediáció és vitarendezés – alapkészségek és a gyakorlat”) címmel, amely együtt kapható egy összesítő Power Point-os prezentációval és tanári kézikönyvvel.
Az elmúlt 20 évben tárgyalástechnikát, mediációt és ADR-t tanított egy jogi iskolában egyetemi szinten. Az hogy tanítja és gyakorolja a mediációt Mr. Relyea számára egyedi lehetőséget nyújt arra, hogy közelről vizsgálja az ügyvédek, jogászok és a hallgatók viselkedését a tárgyalások alatt. Ráadásul Mr. Relyea semleges tényfeltáró szolgáltatást is nyújt munkaügyi vitákban, pl. szexulás zaklatási, diszkriminációs és jogellenes felmondási ügyekben. Facilitációs szolgáltatása elérhető csoportos, nagy létszámot érintő konfliktusok esetén is. 1995 óta tanít és képez ki mediátorokat az USA-ban és külföldön. Gyakran vesz részt privát konzultációkon, konferenciákon, belső szervezésű ügyvédi irodák tréningjein. És számos cikket írt ezekben a témákban.
Mr. Roy Cheng Wui-Kei
Adjunktus a Hong Kong Egyetemen, a „School of Professional And Continuing Education” (HKU SPACE) nevű iskolában, ahol mediátor-tréner, törvényszéki szakértő és akkreditált mediátor a „Hong Kong Mediation Accreditation Association Limited” (HKMAAL) („A Hong-Kongi Akkreditált Mediátorok Egyesületében”). Roy ezenkívül igazgatója a „ISE Consultants Limited” nevű cégnek, és alapítója a „Hong Kong Institute of Mediation” (a „Hong Kong Mediációs Intézetnek”), és a "Getting to Harmony" („Harmóniába kerülni”) című könyv szerzője.
A mediáció természete
Az ügyvédek képzése és tapasztalata a konfliktuskezelésben a peren és a bírói döntésen alapul, ahol a semleges bíró felügyeli mind a folyamatot, mind a meghallgatásokat. Egy másik lehetőségként sok ügyvéd sokszor másfajta tárgyalási módot is alkalmaz, változó taktikai és stratégiai sikerrel.
Az igazságszolgáltatás, jellegénél fogva, a bíróságon zajlik. Mereven strukturáltak, előzetes meghallgatásokkal, nyílt megállapításokkal, felperessel és alperessel, záró rendelkezésekkel, per utáni problémákkal és lehetséges fellebbezéssel. A bizonyíték döntő, és szigorúan alkalmazandó. Az információt kizárólag a szemtanúkon és a dokumentumokon keresztül ismerjük meg, melyeknek a bizonyítási eljárás követelményeinek kell megfelelniük. A jogi folyamat (versus equitable) pillanatnyi iránya múlt idejű, például: Ki kivel mit tett a múltban? A figyelem a tényfeltárásra, a (kizárás szabályai), és a bűnbakkeresésre (magaviselet vizsgálata, a felelős megnevezése) korlátozódik. Minden emberi tevékenység kifejezhető pénzben is. A jogászoknak védelmezniük kell az ügyfeleket a hagyományos jogok és a jogorvoslat formális keretein belül.
Másrészt a tárgyalás egy olyan folyamat, amelyet sok jogász spontán módon és strukturálatlanul alkalmaz. Sok ügyvéd nem tudja, hogy a megbeszélésnek vannak jól megszerkesztett alapelvei és technikái, amelyeket szisztematikus módon lehet alkalmazni, és egy következetes, előrelátható eredményt lehet ezáltal létrehozni. Ehelyett sokszor „csípőből tüzelnek”, a vita technikák nagyon szűk skáláját alkalmazva.
Azok az ügyvédek, akik mediátornak tanulnak, azt hiszik, hogy a mediáció hasonló, mint egy bírói tárgyalás, amelynek kötött formális kerete van. Lehet, hogy nem érzik magukat magabiztosnak egy másfajta folyamatban, amely kevésbé formális, a folyamata sokkal rugalmasabb, de ez mind jellemző a mediációra. Ezzel ellentétben az ügyvédek azt hiszik, hogy a mediáció egy olyan folyamat, ahol alig vannak formai szabályok, ezért a mediációra úgy tekintenek, mint egy hétköznapi, szervezetlen, nem hivatalos eljárásra, amely ritkán lehet eredményes.
Az igazság az, hogy a mediáció rendelkezik a hivatalos peres eljárás jellemzőivel is, ugyanakkor lehetővé tesz a felek számára egyfajta flexibilitást és szabadságot, hogy saját érdekük képviseletében tárgyaljanak. A mediáció egy önkéntes folyamat, beazonosítható eljárási renddel, amely során a mediátor segíti a feleket azzal, hogy speciális kommunikációs és tárgyalási technikákat alkalmaz. A mediációnak van mind peres mind együttműködő aspektusa is. A peres vitákban a mediátor figyelmesen megvizsgálja a tényeket, esetleg egyfajta értékelő szerepet tölt be, vizsgálja a felelősség kérdését, számba veszi a per költségeit, a fellebbezési lehetőséget, a per elvesztésének kockázatát, a várható bírói döntést, a tanúk megjelenését, és a peren kívüli lehetőségeket.
A bizonyítékok ereje nem feltétlenül fontos a mediációban; a tanúk kihallgatása nem történik meg, a kizárás szabálya itt nem érvényesül, és nem korlátozza a megszerezhető információt, ami megfontolás tárgyát képezheti. Az időbeli tájékozódás szempontjából a mediációs folyamat a múltra is koncentrál (a vita történeti háttere, a felek cselekedetei és magatartása, a dokumentumok és más releváns információ), a jelenre is (a felek közvetlen környezete, szükségletei, problémái) és a jövőre is (a felek hosszú távú személyes és üzleti érdekei, a felek közötti jövőbeli kapcsolatok, a megegyezés feltételeinek kidolgozása, ami olyan stabil és tartós megoldás, amelyet a felek be is tudnak tartani, és ezzel újra strukturáljuk a kommunikációt és a kapcsolatot közöttük).
A mediáció sosem tényfeltáró vagy a hibás felet kereső folyamat, hanem ehelyett ez egy problémamegoldó folyamat, amely inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy valamilyen megoldás szülessen a múlton való rágódás és a bűnbakkeresés helyett. A résztvevők a mediációban nem korlátozódnak a pénzbeli kártérítésre. Megvan a szabadságuk ahhoz, hogy szabadon döntsenek arról, hogy anyagi vagy nem anyagi jellegű megegyezésre jussanak, ami kreatív és nem hagyományos módszer. Végül a mediációs eljárás maga is rugalmas, lehetővé téve egy mediációt megelőző kommunikációt a felek és a mediátor között, a mediáció szakaszainak variálhatóságát, külön megbeszéléseket a felek és a különböző érdekcsoportok között egy több résztvevős ügy esetében akár a hely és idő meghatározásával is.
Hamarosan folytatjuk.....
Hozzászólás