A mediáció általános keretei

Célja: a szülők közötti párbeszéd helyreállítása, kompromisszumkeresés, újbóli elvitel megelőzése

A mediáció a mediátor kijelölését követően a hatóságok hatókörén kívül zajlik. A hatóságok elsődleges feladata az egyezmény fő céljának, a gyermek mielőbbi visszajuttatásának – akár közvetlenül, akár közreműködők útján való - előmozdítása, vagy a bélés megegyezés elősegítése. A mediátornak ezzel szemben minden megoldás iránt nyitottnak kell lennie, el kell ugyanakkor kerülnie a nem jogszerű mediációs megállapodás létrejöttét.

Elvek: semlegesség, titoktartási kötelezettség, közvetlenség (a mediátor közvetlenül a felekkel dolgozik - együtt vagy külön-, harmadik személyek bevonása nélkül; az előzetes fázisban sem hatóság, sem ügyvédek nem vesznek részt, utóbbiak főszabály szerint csak a mediációs megállapodás írásban való rögzítése kapcsán jutnak szerephez).

Mediátor kiválasztása: a mediátor a speciális engedéllyel rendelkező mediátorokról készült lista alapján kerül kiválasztásra. Az engedélyezés egy szövetségi szinten működő bizottság (Commision fédérale de médiation) feladata. Kompetencia fő kritériumai: az adott területen szerzett komoly tapasztalat és a speciális képzésben való (sikeres) részvétel.

Költségek: a 2010-ben indult kísérleti program alapján bonyolított mediáció céljára külön pénzügyi keretet különítettek el; az összesen 10 ügyre kiterjedő program keretében zajlott mediáció részleges állami finanszírozásban részesült (fix tarifák, egyedi ügyenként maximált költségplafon, teljesítést követő kifizetés).

A mediáció fázisai

Mediátor kijelölése: a megkeresett belga központi hatóság (KH) jelöli ki a mediátort a speciális kritériumoknak megfelelő mediátorok nevét tartalmazó lista alapján. Mediátor kijelölésére akkor is sor kerülhet, ha a belga központi hatóság a megkereső fél és a megkeresett állam hatósága egyáltalán nem, vagy nem megfelelő feltételekkel ajánlja fel a mediációt. Kijelölés időpontja: azt követően történik, hogy a kérelmezett szülő tartózkodási helyét megállapítják. Ekkor a mediátor rendelkezésére bocsátják a felek, ill. szükség esetén jogi képviselőik elérhetőségére vonatkozó információkat (telefon, e-mail).

A mediátor kijelöléséről szóló bejelentés: a kijelölésről a KH értesíti a másik érintett állam KH-át, és ezt – egy Tájékoztató megküldésével egyidejűleg - közlik a felekkel (jogi képviselőikkel) is, jelezve, hogy a mediátor hamarosan felveszi velük a kapcsolatot (ekkor még nem kérik a felek hozzájárulását a mediációhoz!). A Tájékoztató a mediátor szerepére, valamint a mediáció előzetes fázisának menetére vonatkozó általános információkat tartalmaz. A Tájékoztatót a (jogi) képviselőknek is megküldik azzal, hogy előzetesen is felvehetik a kapcsolatot a mediátorral.

A mediáció előzetes, „felderítő” szakasza: szerepe a bizalom megalapozása, a felek közötti információáramlás újraindítása, a közös érdekek tudatosítása. Fontos jellemzője e szakasznak, hogy a felek előzetes hozzájárulása nélkül indul (a mediátorral való kapcsolatba lépést azonban nyilvánvalóan megtagadhatják). Létjogosultsága abban áll, hogy ilyen kiélezett konfliktushelyzetekben a felek előzetes beleegyezése aligha remélhető, így a mediációt el sem lehetne kezdeni.

Ebben a „nem hivatalos” fázisban a mediátor informális úton veszi fel a kapcsolatot a felekkel (elsősorban: közvetlenül telefonon), és a felől érdeklődik, hogy melyek a fél főbb szempontjai az adott pillanatban, mi vezetett ehhez a szituációhoz, kíván-e valamit a mediátor útján a másik fél fele közvetíteni; emellett az is hangsúlyozandó, hogy a beszélgetés nem jelent semmilyen kötelezettségvállalást a fél számára, nem hátráltatja az eljárást; célja a dialógus felélesztése.

A mediátor esetleg már ekkor felveheti a kapcsolatot a jogi képviselőkkel is, elmagyarázva a saját szerepét, megelőzve a mediáció blokkolását. E fázisnak egyébiránt nincs kihatása a gyermek visszaadására irányuló eljárásra, amely a szokásos menet szerint zajlik; az eljárás csak a kérelmező kifejezett kérelmére függeszthető fel, ill. az első meghallgatáskor a felek a tárgyalás elnapolását is kérhetik. Ha a felek készek továbbra is részt venni a mediációban, kérik a bírósági eljárás felfüggesztését; ekkor elkezdődhet a mediációs folyamat 4., érdemi fázisa.

A mediáció és a visszaadás tárgyában eljáró bíróság:

Jogi háttér:

a 2201/2003/EK rendelet alapján – főszabály szerint - a szülői felelősséggel kapcsolatos döntések meghozatalára a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti megkereső állam bíróságának kizárólagos joghatósága áll fenn (10. Cikk). A megkeresett állam bírósága csak a visszaadásról szóló döntés meghozatalára jogosult; a kérelmező kezdeményezése alapján a bíróság ezt az eljárást felfüggesztheti, hogy időt biztosítson a mediációra. Ha a mediáció során nem jött létre megegyezés, a bírósági eljárás folyatódik. Ha a felek között a mediációs megállapodás létrejön, annak a gyermek visszaadására vonatkozó részét a visszaadás tárgyában eljáró bíróság jóváhagyhatja. Ami a megállapodás egyéb vonatkozású kérdéseit illeti (gyermekelhelyezés stb.), e tekintetben a megkereső állam rendelkezik joghatósággal (megjegyzés: kivéve, ha a kérelmező elfogadja az elvitelt/visszatartást).