Mediáció Görögországban

Ezt egészíti ki:

- A 123/2011. elnöki rendelet, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a mediátorképzési intézmények engedélyezéséhez és működéséhez szükséges feltételeket és követelményeket rögzíti;

- A 10987/2011. miniszteri határozat, amely létrehozza a Mediátorok Engedélyezési Bizottságát;

- A 10988/2011. miniszteri határozat, amely létrehozza a külföldön akkreditált mediátorok elismerési eljárását és az Akkreditált mediátorok Viselkedési Szabályait;

- A 1460/2012. miniszteri határozat, amely a mediátorok díjazásáról rendelkezik;

- A 34802/2012. miniszteri határozat, amely a mediátorjelöltek vizsgabizottságának működését szabályozza, és létrehozza a mediátorképző intézmények és az akkreditált mediátorok ellenőrzésének eljárását; és

- A 85485/2012. miniszteri határozat a mediáció eljárási díjairól.

A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott mediáció általános szabályozásán túl a görög jog a különböző jellegű vitákban folytatott mediációra vonatkozóan is tartalmaz szabályozást. Így a 4013/2011. törvény 15. cikke olyan különbizottságok létrehozásáról rendelkezik, amelyek vitarendezési testületként járnak el kereskedelmi bérleti szerződések felülvizsgálata során. A 4055/2012. törvény 7. cikke (amely a görög polgári perrendtartási törvénybe illeszti a 214B cikket) a bírósági mediációról rendelkezik, a túlzottan eladósodott magánszemélyekkel szembeni igényérvényesítésről szóló 3869/2010. törvény pedig egy, a mediációval párhuzamos bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmust vezet be.

A jelenlegi helyzet

A jogi háttérből adódóan a mediáció jelenlegi helyzete Görögországban az alábbiak szerint alakul:

Tárgy:

A fent említett görög mediációs törvény minden, polgári és kereskedelmi jogvitában folytatott mediációra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy belföldi vagy határon átnyúló vonatkozásúak-e.A felek a mediációt mint a vitarendezés eszközét minden esetben választhatják, ha a jogvita jellege ezt lehetővé teszi, de arról is rendelkezik, hogy jogszabály által a jövőben kötelezhetőek is a mediációra.A mediációt az alábbiak szerint definiálja: „strukturált folyamat, amely során a jogvita két vagy több részese önként megkísérli a vita megoldását egy mediátor segítségével létrejövő egyezség útján”.

Szükséges képesítések:

A belföldi vonatkozású jogvitákban csak végzett jogászok lehetnek mediátorok, amennyiben a törvény által meghatározott képzésben, engedélyezésben és akkreditációban részesülnek. Ezenkívül vezető bírákat és elsőfokú bíróságok elnökeit lehet még képzés, előzetes engedélyezés és akkreditáció nélkül is mediátornak jelölni, ha a bírósági mediáció alkalmazható.A határon átnyúló jogviták esetében ugyanakkor a görög jog összhangban van az uniós joggal, és lehetővé teszi, hogy ne csak jogászok, hanem mások is lehessenek mediátorok, ha engedélyt kapnak.A mediáció jelenleg nem kötelező Görögországban, az uniós joggal ellenben azonban a mediációs során a jogi képviselet kötelező a felek számára (görög mediációs törvény 8. cikke). A mediáció részeseit a belföldi és a határon átnyúló mediáció esetében is a folyamat teljes hossza alatt ügyvéd kell, hogy képviselje.

Bírósági mediáció:

A bírósági mediáció az ügy bármely szakaszában eljáró bíróságnak azon lehetőségére utal, hogy a feleket mediációra szólíthassa fel jogvitájuk rendezése érdekében. A felszólítás elfogadása esetén, a tárgyalást legalább 3, legfeljebb 6 hónapra elhalasztják.

Bizalmasság:

A mediáció bizalmasságát a görög mediációs törvény 10. cikke írja elő. A mediáció összes résztvevője írásban vállal kötelezettséget, hogy megőrzi az eljárás bizalmasságát, és a későbbi bírósági vagy választottbírósági eljárások során nem kötelezhetőek tanúskodásokra vagy bizonyítékok nyújtására, kivéve ha a közrend érdeke ezt igényli.

Végrehajthatóság:

A mediációs egyezségek végrehajthatósága a mediátor, a felek és ügyvédeik aláírt mediációs egyezségnek a mediáció helye szerinti helyi bíróságnak való benyújtásával biztosítható. Valamelyik fél kérelmére a mediátor egyoldalúan benyújthatja az egyezséget.

Képzés:

Mediátorképzési intézményt legalább egy görög ügyvédi kamara és egy görög szakmai kamara alapíthat, legalább 40 órás képzést kell nyújtania, és meg kell felelnie a törvényben előírt tananyagnak és értékelési rendszernek. Jelenleg három ilyen intézmény működik, Athénban, Pireuszban és Thesszalonikiben.

Díjak:

A mediátor minimális óradíja 100 euró. A felek eltérő egyezsége hiányában mindkét fél a mediátor díjazásának felét és a saját ügyvédjének költségeit állja.

A jövő:

A mediáció általánosságban egy új eszköz a görög jogrendben, és az igazságszolgáltatás számára használata minden eljárásban opcionális, ami miatt lassan fejlődik. A görög jogászok ugyanakkor erős érdeklődést mutatnak iránta.

Nagy számban vettek részt képzésen, és aktívan részt vesznek az országszerte szervezett konferenciákon és eseményeken. Fokozatosan felismerik, hogy a mediáció a különböző viták gyors és költséghatékony megoldásához vezethet, különösen családjogi, illetve kisértékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben.Jelenleg a véglegesített jogi háttérrel és három nagytekintélyű, a mediáció népszerűsítéséért is tevékenykedő mediációs képzési intézménnyel az általános hozzáállás pozitívnak tekinthető ennek az alternatív vitarendezési módnak az elterjedése és széleskörű alkalmazása szempontjából.

Megemlítendő, hogy a gazdasági szereplők fontos szerepet játszanak a mediációs kezdeményezések támogatásában, hatékonyabb és rugalmasabb vitarendezési módszereket keresve.

A továbbfejlesztést – például a mediáció felvételét a jogi egyetemek tananyagába, a bírósági mediáció népszerűsítését, vagy akár kötelező mediáció bevezetését bizonyos jogviták esetében és a mediációhoz való folyamodást ösztönzők (pl. díjmentes eljárások, gyors vitarendezés) beiktatását - az illetékes hatóságoknak ösztönözniük kell.