A gyermek részvétele a mediációs eljárásban - Ausztria és Szlovénia

AUSZTRIA

Különösen a jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyei vonatkozásában elmondható, hogy a mediációs eljárást nem sikerült beépíteni. Főszabály szerint a bíróság feladata az lenne, hogy törekedjen a jogviták békés megoldására, kifejezetten a mediáció kezdeményezésével. Ezen békés megoldások előmozdítását a nem folytatólagos eljárásokról szóló törvény biztosítja a bíróságok számára.

Az osztrák polgári anyagi jogi szabályok értelmében a megállapodások nem igényelnek külön bírósági jóváhagyást, de ez módosítás tárgya is lehet, amennyiben azt a gyermek érdekei megkövetelik.

Ennek következtében nincs szükség arra, hogy a gyermeket főszabály szerint a mediációs eljárásba bevonják. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy a legjobb megoldás érdekében a mediátornak szükséges a megállapodás fenntarthatósága érdekében a gyermeket, vagy jogi képviselőjét (ha az nem az egyik szerződő fél) meghallgatnia.

SZLOVÉNIA

Gyermekek részvétele a családi mediációs eljárásokban.

Szlovéniában, az alternatív vitarendezésről szóló törvény (Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 97/09 és 40/12. Sz. ZUJF) 2. cikke értelmében minden elsőfokú és fellebbviteli bíróságnak fel kell ajánlania a mediációt. (beleértve a családi ügyeket is) Az eljárás csak követelés esetén végezhető, amely során a felek szabadon rendelkezhetnek és megállapodhatnak, kivéve, ha külön törvény erről másként rendelkezik. A bíróságok minden esetben felajánlják a mediáció lehetőségét a feleknek, kivéve abban az esetben, ha a bíró úgy ítéli meg, hogy az nem megfelelő egy adott ügyben.

Nincs azonban jogszabályi rendelkezésük a gyermekek részvételét illetően a családi mediációs eljárásokban. Az egyetlen gyermekekre vonatkozó rendelkezést a mediátorokra vonatkozó szabályok a bírósági eljárásokban (Hivatalos Közlöny, 22/10. És 35/13.) 2. cikke tartalmazza, amely előírja, hogy a szülők és gyermek kapcsolatáról a közvetítést két mediátor végezheti (egyéb ügyekben a közvetítést általában egyedül végzi a mediátor). Két mediátor eljárása esetén az egyiküknek végzett jogásznak kell lennie, a másiknak pedig speciális ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie a pszichológia vagy egyéb kapcsolódó területek vonatkozásában.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szülők és a gyermek közötti mediáció során a felek olyan megállapodásra juthatnak, amely a gyermek számára kedvezőtlen. A polgári eljárásról szóló törvény 412. cikke (CPA, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 73/07. Sz. Hivatalosan egységes szerkezetbe foglalt szövege, 45/08 – ZArbit, 45/08, 111/08 – odl. US, 57/09 – odl. US, 12/10 – odl. US, 50/10 – odl. US, 107/10 – odl. US, 75/12 – odl. US, 40/13 – odl. US, 92/13 – odl. US, 10/14 – odl. US in 48/15 – odl. US) értelmében a felek a gyermek ellátása, oktatása és tartása, valamint a gyermeknek a szüleivel és más személlyel való kapcsolata vonatkozásában bíróság által jóváhagyott egyezséget köthetnek, kivéve, ha ezt a megállapodást a testület abból az okból nem engedélyezi, mert az sérti a gyermek érdekeit. Ezenkívül a törvény 421. cikke kimondja, hogy a házasságot felbontó határozatba (házasság felbontására irányuló, a házastársak közös megegyezésen alapuló indítvány alapján) a bíróságnak szükséges a gyermek gondozására, oktatására és tartására, valamint a szülők és a gyermek közötti kapcsolat rendezéséről szóló egyezséget belefoglalnia. Amennyiben a bíróság megállapítja azt, hogy a megállapodás nem a gyermek javát és érdekét szolgálja, elutasítja a javaslatot.