Aszatrjan Diána Áni - Tóth Katalin Anikó: Kutatás a mediáció ismertségéről és a mediáción való részvétel arányáról Magyarországon

A Közép Európai Mediációs Intézet 2016-ban első alkalommal írt ki pályázatot, amelynek fókuszában elsősorban a gazdasági mediáció állt.

A pályművek közül megosztott első helyezést ért el Aszatrjan Diána Áni és Tóth Katalin Anikó: Kutatás a mediáció ismertségéről és a mediáción való részvétel arányáról Magyarországon című munkája.

Napjainkban szakemberek és mi magunk is sokat foglalkozunk azzal, hogy hogyan legyünk önmagunk, megismerjük magunkat, hogyan érvényesítsük érdekeinket. De azzal nem találkozunk, hogyan rendezzük vitáinkat, konfliktusainkat, és ha ez nem sikerül, hogyan hathat ránk ez a jövőben. Mivel az ember társas lény, közösségben él és napi interakcióban van más emberekkel, önmagunk definiálásának része az is, hogyan viszonyulunk másokhoz. Nap mint nap kerülünk konfliktusba családtaggal, munkatárssal, vadidegennel a buszon. Arra, hogy ki, hogyan reagál ezekre a szituációkra, eltérő. Az sem egységes, ki hogyan éli meg, milyen folyamatok zajlanak le benne, hogyan hat ki életére, hogyan befolyásolja őt és környezetét, és hogyan próbál megoldást találni ezekre. Vannak olyan helyzetek az életben, amikor segítségre van szükségünk. Ha új ismereteket szeretnénk szerezni, akkor vagy használjuk az internetet, vagy képzésre megyünk, tanárhoz fordulunk. Ha pénzünket szeretnénk befektetni, segítséget kérünk egy pénzügyi tanácsadótól. Ha önmagunkkal, lelkünkkel van problémánk, pszichológushoz fordulunk. Ha jogi tanácsra van szükségünk, akkor ügyvédhez. Konfliktus esetén viszont nem egyértelmű, hogy kihez forduljunk. Pedig a mediátor pont az a szakember, aki ilyenkor segíteni tudna.
Az, hogy az emberek Magyarországon ismerik-e a mediációt, korántsem egyértelmű. A mediáció fogalma nem új keletű fogalom. Elsősorban Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a mediáció mint alternatív vitarendezési módszer már valamennyire ismert. Kelet-Európában, azon belül is Magyarországon a mediáció ismertsége még gyerekcipőben jár. Fontosnak tartjuk, hogy a mediáción minél többen részt vegyenek Magyarországon, de az a benyomásunk alakult ki, hogy a probléma az, hogy nem ismerik hazánkban a mediációt. A bírók, ügyvédek, mediátorok számára ismert a fogalom, és még lehet egy szűk réteg, akik számára nem ismeretlen, de úgy gondoljuk, hogy a „hétköznapi” ember számára ez a szó, hogy „mediáció”, nem mond sokat. Vagy összekeverik a meditáció szóval, vagy nem ismerik, vagy tévesen ismerik a kifejezést. Ez persze csak benyomás, és a tágan vett környezetünkre vonatkozik, így a kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy megnézzük azt, hogy valóban Magyarországon mennyien ismerik a mediációt, illetve azok közül, akik ismerik, hányan vettek már részt mediáción.
Ahhoz, hogy a kérdésünkre választ kapjunk, kvantitatív kutatást végeztünk a magyar lakosság körében, és megvizsgáltuk azt, hogy milyen demográfiai jellemzőktől függ, hogy ismerik-e a mediáció fogalmát. Ezen kívül arra is kíváncsiak voltunk, hogy hányan vettek már részt mediáción. Az alábbiakban a kutatást és annak eredményeit fogjuk ismertetni.

A tanulmány teljes terjedelemben oldalunkról letölthető.Bízunk benne, hogy a szerzők hamarosan egy személyes beszélgetés keretében is bemutatják kutatásukat.