Interjú - Dr. Németh Zoltán, KEMI elnök, jogász, mediátor

Mikor hallott először a mediációról? Mik voltak az első benyomások?

2005-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetemen jogász szakon, majd 2007-ben az ELTE-n EU szakjogász szakon; és azóta, immáron több, mint 10 éve a közigazgatásban tevékenykedem. Mindig olyan területekkel foglalkoztam, ahol nagy szükség volt a mediátori készségekre. 2011-ben, amikor nemzetközi családjogi ügyekkel kezdtem el professzinálisan foglalkozni, döntöttem úgy, hogy részt veszek egy mediátor képzésben, mivel tapasztalataim szerint egyre nagyobb szükség van arra, hogy a jogászként dolgozó szakemberek is alkalmazzanak alternatív vitarendezési technikákat. Az első benyomásaim egyértelműen pozitívak voltak. Elsősorban a mediátor képzésen szerzett tapasztalataim nagy lendületet adtak és megerősítettek abban, hogy erősíteni kell a mediáció illetve az alternatív vitarendezés szerepét Magyarországon is. Attól,hogy van egy nagyon jó, modern közvetítői törvényünk, még nem fog elterjedni a mediáció. Ezért magának a szakmának is sokat kell tennie.

Mit jelent Önnek a mediáció és a mediációs módszerek közül melyekkel találkozott eddig?

Számomra a mediáció jelenti a konfliktusok megoldásának legmegfelelőbb módját. Teljesen egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen, hogy egy mediációs megállapodás tudja igazán rendezni a felek közti helyzetet hosszú távra. Nagyon érdekes, hogy a felek a mediációs megállapodások 85-90%-át betartják, míg a bírósági ítéleteknél ez a szám mindössze 60% körül mozog. Azt gondolom, hogy egy egészséges, harmonikus társadalom kialakítása mindenkinek az érdeke és ebben a mediációs módszereknek is nagy szerepük lehet. Pályám során elsősorban családi mediációs ügyekkel találkoztam eddig és véleményem szerint ezen ügyekben a leghatékonyabb módszer az ún. komediáció, amikor két mediátor segíti a feleket a megállapodás részleteinek kidolgozásában.

Ön szerint mennyire ismerik az emberek a mediációt? 

Jelen pillanatban a mediáció még mindig nem egy ismert és elismert szakma és ennek alapvetően az az egyik oka, hogy a mediáció köré még nem épült fel egy professzionális kommunikáció, amely hatékonyan bemutatja az előnyöket és tájékoztatja a széles nyilvánosságot arról, hogy miért inkább ezt a vitarendezési módszert kellene választaniuk. Azt gondolom, hogy egy szélesebb szakmai összefogással az ismertségen nagyot lehetne lendíteni, de ehhez mindenképpen szükségesnek látom azt, hogy a mediátor szakma is rendelkezzen megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel és egy olyan etikai kódexxel, amelyet a gyakorló mediátorok minden körülmények között betartanak. 

A mediáció hosszú távú eredményeket tud nyújtani az érintettek számára? Tapasztalatai szerint a felek hosszú távon is betartják a megállapodásokat?

Általánosságban kijelenthető, hogy a mediációs megállapodások hoszú távon rendezni tudják a helyzetet a felek között, legyen szó családi konfliktusról vagy üzleti jellegű vitáról. A mediáció során - amennyiben a folyamat eljut a megállapodásig - egy win-win helyzet alakul ki, amely alapvetően abból adódik, hogy a felek képesek arra, hogy olyan megállapodást dolgozzanak ki, amely mindenkinek előnyös. A megállapodásokat talán emiatt is nagyobb arányban tartják be a felek és ez nagyon sok kellemetlen helyzettől mentesítheti őket, ugyanis a további jogviták, perek, egyezkedések rengeteg energiát emésztenek fel és kihatnak a felek akár családi, akár szakmai, üzleti életére is, itt nem beszélve a komoly lelki tényezőkről, amelyek szintén nagyon kártékonyak lehetnek.

Gyakorló mediátorként milyen esetekkel találkozik a leggyakrabban és ki tudna-e emelni olyan eseteket, amelyek alátámasztják azt, hogy a mediációt szélesebb körben kellene alkalmazni?

Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy nagyon különböző esetek vannak egy mediátor életében, mivel minden kapcsolat más és más konfliktusokkal terhelt, más a felek hozzáállása is a mediációs eljáráshoz. Leggyakrabban olyan családi konfliktusokkal találkozom, amelykeben a felek már nagyon közel kerültek a váláshoz vagy már azon megy a vita, hogy a gyermek melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre. Ezek nagyon nehéz ügyek, de akkor is érdemes legalább megpróbálni a mediációt, ha elsőre reménytelennek is tűnhet egy adott helyzet. Már egy beszélgetés is nagyon sokat segíthet és pozitív hatással lehet a jövőbeni kommunikációra, hiszen ne feledjük azt a tényt, hogy egy közös gyermek a válás után is összeköti a a feleket. A szülők célja pedig végső soron mindig az, hogy a gyermeknek legmegfelelőbb megoldást dolgozzák ki.

Amikor a válási folyamatban gyermek is érintett, akkor van-e valami speciális módszer, amely lehetővé teszi azt, hogy a mediációs eljárásban a gyermek véleményét is meghallgassák?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Egy felelős szülő minden esetben arra törekszik, hogy a gyermekre nézve is kedvező legyen a folyamat lezárása és én is azt gondolom, hogy a mediációs eljárásban - amelyben gyermek is érintett - komoly figyelmet kell szentelni a gyermek legfőbb érdekeire és szükségleteire. 

Ön a KEMI tagjaként oktatói szerepben részt vesz a mediátorok továbbképzésében. Eddig milyen tapasztalatai voltak? Milyen visszajelzések érkeztek és melyek azok a területek, amelyek a továbbképzések szempontjából fontosak? Melyek azok hiányosságok, amelyeket egy továbbképzésen pótolni lehet, kiegészítve a mediátori alapképzéseket?

A KEMI 2016 őszén kezdett mediátor továbbképzéseket szervezni, alapvetően nonprofit alapon, azzal a céllal, hogy a gyakorló mediátorok igényeihez igazított, ténylegesen is hasznosítható tudást adjunk a szakembereknek. Olyan továbbképzési tematikákat alakítottunk ki, amelyek olyan kérdésekre fókuszálnak, amelyekre az alap és haladó képzések nem adnak megfelelő válaszokat, így a mediátorok tudása nem teljes. Ezeket nagyon jól kiegészítik a továbbképzéseink. Jogászként azt látom, hogy az alapvető jogi ismeretek nagyon fontosak ezen a területen is, de emellett fontosak a gyakorlati és a pszichológiához közel álló képzések is. Szerencsére kiváló szakemberekkel dolgozhatom együtt és ez hozzásegít ahhoz, hogy folyamatosan fejlesszem saját tudásomat is. Alapvetően azt gondolom, hogy innovatív hozzáállásal ezen a területen is kialakítható egy sokkal jobban működő továbbképzési struktúra, amely elengedhetetlen feltétele a szakma jobb elismertségének is.

Mit gondol: a mediáció jövője miként alakulhat Magyarországon?

Alapvetően optimista vagyok és a KEMI megalakulása óta rengeteg pozitív visszajelzést kaptam ezzel kapcsolatban. Ha képesek vagyunk a szakmán belül és kívül is hidakat építeni, együttműködéseket kötni és SZAKMÁVÁ fejleszteni a mediációt, akkor van esély arra, hogy pozitív folyamatok induljanak el. Ezért mindenkinek érdemes a maga területén tennie valamit, ha komolyan gondolja, hogy a békés megegyezés, a konfliktusok hosszú távú rendezése fontos számára és ezt kívánja képviselni. 

A Közép Európai Mediációs Intézet tagjaként, elnökeként milyen tervei, céljai vannak, amelyeket szeretne megvalósítani?

A Közép Európai Mediációs Intézet alapításakor az a szempont vezérelt, hogy a mediációnak végre egy elismert szakmává kell válnia Magyarországon is. Ez csak úgy megvalósítható, ha ezért a "mediátor társadalom" is mindent megtesz. Az Intézet számomra egy garancia arra, hogy ki fog alakulni hazánkban is a minőségi mediáció. Személyesen pedig a saját gyakorlatomban igyekszem bebizonyítani, hogy az alternatív vitarendezés sokkal hatékonyabb, olcsóbb és gyorsabb az ügyfelek számára, mint egy évekig elhúzódó bírósági eljárás.

Az Intézet elnökeként azért tevékenykedem, hogy a hazánkban működő mediátorok egyszerűen, alacsony költségekkel jussanak hozzá a külföldi jó gyakorlatokhoz, alakíthassanak ki nemzetközi kapcsolatokat, részt vehessenek konferenciákon, workshopokon. Hosszú távon ez fogja garantálni azt, hogy az emberek is nagyobb bizalommal fordulnak majd a mediáció felé és egyre nagyobb számban veszik azt igénybe.

Szeretném, ha a mediáció fejlesztésében és terjesztésében a mediátorok mellett jogászok, ügyvédek, bírók, ügyészek, pszichológusok, családsegítők is részt vennének, mivel a szakmák szoros együttműködése elengedhetetlen a sikerhez. Természetesen emellett az egyéni teljesítmények, kezdeményezések is nagyon fontosak, amelykere a KEMI is nyitott, de azt hangsúlyozni kell, hogy a KEMI nem lát el érdekképviseleti tevékenységet, hanem kizárólag a szakmaiságra koncentrál.

A KEMI egyik kiemelt célja még, hogy ténylegesen is egy közép-európai mediációs központként tudjon működni és tagjaink, elnökségünk is ezen dolgozik, teljes egészében társadalmi munkában, önkéntes alapon. Hisszük és én is ezt vallom, hogy az építkezésnek egyszer eredménye lesz, amire majd büszkék lehetünk.